• 
  • A szövetség hírei
  • Eseménynaptár 2011
  • Épületgépész Nap 2010
  • 
• 
  • A szövetség céljai
  • Alapszabály
  • Elismerések
  • Elnökség
  • Tagság
  • Titkárság
  • 
• 
  • A gyakorlat akadémiája
  • Középfokú épületgépész képzés
  • Felsőfokú képzés a BME-n
  • Felsőfokú képzés Debrecenben
  • Felsőfokú képzés Gödöllőn
  • Ajánlott szakmai kiadványok
  • 
• 
  • Lakossági tájékoztatás
  • 
• 

HAT SZŰK ESZTENDŐ

ÉPÍTŐK NAPJA 2011.

Sajtóanyag
"A hat szűk esztendő"

 

Az ÉVOSZ - egyeztetve a társ érdekképviseletekkel és kamarákkal - a legutóbbi hónapok piaci folyamatainak eredményeként módosította év eleji prognózisát, miszerint a 2011. évi országos építésszerelési tevékenység várható csökkenése az előző évhez képest nem 0-2% között, hanem 7-10% között várható. Ezt, az ágazat meglévő szerződésállományának nem várt mértékű zsugorodása támasztja alá, ami a 2011. I-V. hónapi adatokat figyelembe véve, 22 %-al kisebb a 2010 hasonló időszakához viszonyítva. Semelyik megrendelői területen nem látszik olyan mértékű pozitív elmozdulás, ami ezt a tendenciát megfordítaná. Egyedül a gépipar-járműipar és az élelmiszergazdaság exportorientált területén várható 2011 második félévében pótlólagos építési-beruházási feladatokkal együtt járó élénkülés. A gazdaság más területei összességében a recessziót megelőző időszak kapacitás bázisán tud élénkülni ez évben. A közmegrendelések értéke is csupán ahhoz elegendő, hogy az öt éve tartó ágazati mélyrepülés 2011 évi értéke 10 % alá ne zuhanjon. A magánmegrendelői kör fizetőképes keresletének növekedésére előtakarékosságának eredményeire 2012 év vége előtt nem lehet számítani.
A kereslet drasztikus csökkenésének várható velejárója az ágazat 2012 év végéig tartó, hat szűk esztendője. A magyarországi építőipari termelés zuhanása az Európai Unió piacán is a legnagyobb. A KSH adatait áttekintve megállapítható, hogy az EU országok építőipari termelési indexei nagy szóródást mutatnak. 2005 évet bázisul véve Németország 130%-on, Lengyelország 174%-on, Románia 138%-on, Szlovákia 111%-on, Csehország 100%-on, Franciaország 96%-on, Szlovénia 85%-on, Portugália 71%-on, Magyarország 65%-on, állt 2011. március hó végén. Mindez oly módon ment végbe, hogy több ország túl van az építéspiaci recesszió mély pontján. A belga, a német, a francia piac 2011. január hótól élénkülést mutat, az olasz, az osztrák, portugál és szlovák piac csökkenése megállt, a szlovén, román és magyar építési piac tovább zsugorodik.

A gazdasági válság, a nehéz piaci helyzet eredményeként a bankrendszer hitelezési összerándulás következtében számos cég működési- és projekt finanszírozása lehetetlenült el. Számításaink szerint a gazdasági válság következtében, országosan körülbelül 2.500 milliárd Ft értékű lehet azon építési beruházási volumen, ami az elmúlt három évben elhalasztódott, elmaradt. (Korábban előkészített, elkezdett,- de megrekedt ingatlanfejlesztések halasztott - kiemelt beruházások, önerő-szűkössé vált önkormányzati fejlesztések).
A 2011. évi országos építőipari termelés értékét 1.700-1.760 milliárd Ft között prognosztizáljuk, ami 2006 évhez - az ágazat utolsó jó évéhez - viszonyítva, összehasonlítható áron 40 %-os csökkenést jelent.
A magyar építési piac elhúzódó recessziójának természetes velejárója számos negatív folyamat. Tradicionálisan több évtizede sikerrel működő cégek tönkremenetele, vállalati szervezeti, szakmai -és beszállítói rendszerek szétesése, a lánctartozás magas szinten történő állandósulása, újratermelődése, az irreálisan alacsony áron történő vállalkozások számos negatív hatása. A piaci viszonyok anomáliái Magyarországon, továbbra is fennmaradtak: a kevés munka nem eredményezi a piac tisztulását, az átláthatatlan, zavaros munkavállalások közepette továbbra is magas a szürke foglalkoztatás, növekszik a vállalkozások rendezetlen költségvetési kapcsolatai, miközben az Államkincstár a legnagyobb adósa az építési vállalkozásoknak. Az építési ágazat jövedelmezősége 2011. 1-5 hónapjában tovább romlott, összességében lenullázódott.

Az építőipart sújtó problémák megoldásában gyorsabb előrehaladásra lenne szükség.

Az elmúlt egy év pozitív fejleményeként lehet értékelni:

• A 2010. szeptemberi közbeszerzési törvény módosítását, ami többek között felszámolta az egyébként se működő építőipari fedezetkezelő intézményrendszerét a közbeszerzési piacon, maximálta 5-5 %-ban a kérhető teljesítési -és jóteljesítési garanciákat és a KKV szektor érdekében a részajánlat adásának lehetőségét megteremtette.
• Nagyobb ütemet vett az építőipari vállalkozások kötelező regisztrációja, ami segíti a számbavételt.
• Elindul - bár nagyon alacsony pénzügyi háttérrel - az épületek energiatakarékos felújítását szolgáló kormányprogram és az NFÜ által gondozott támogatási programok, melyeknek építési- beruházási vonzata is van.
• Pénz hiányában számos területen stratégiaalkotás készíti elő a "szebb jövőt". Vontatottan, de készül a növekedésorientált Építőipari Ágazati Stratégia, az Otthonteremtési Stratégia és az új Közbeszerzési Törvény. Más ágazati stratégiák is készülnek (iparstratégia, idegenforgalom, mezőgazdaság stb.) melyeknek évek múlva megrendelői hatásai is lehetnek az építési ágazat irányába. A napokban kapta meg az ÉVOSZ - mint a Vállalkozásfejlesztési Tanács tagja - véleményezésre a lánctartozások csökkentésére vonatkozó kormányzati koncepciót.

Az építőipart sújtó legtöbb probléma területén érzékelhető előrelépés még nincs.

A hangsúlyos problémák közül ki kell emelni:

• Az ágazat rendkívül rossz likviditási és jövedelmezőségi helyzetét, amin sokat segítene a mérhetetlen visszaélésekre lehetősége adó feltétel nélküli bankgarancia intézményének tilalma.
• A közbeszerzéseknél az irreálisan alacsony áron történő szerződéskötés gyakorlata, amin a tilalmon túl csak az intézményi és személyi felelősség markáns érvényesítésével lehet változtatni.
• A gazdasági perrendtartás újragondolása nélkül nem lehet eredményesen fellépni a gazdasági perek indokolatlan elhúzódása ellen.
• A legjobb Közbeszerzési Törvény ? amit napokon belül remélhetünk a kormányzati kulisszák mögül színre lépni ? sem lehet hatásos a szereplők következetes, erős szankcionálását is tartalmazó ellenőrzése nélkül. Súlyos teher, hogy az építési-beruházási célú közbeszerzéseknél az adott létesítmény műszaki tartalma és pénzügyi fedezete között nincs összhang és az ezért való felelősség elmaszatolódik.

 

Nyitott kérdés, hogy a szakma által megfogalmazott közbeszerzési javaslatok egyáltalán megjelennek e az új törvényben?

• Mivel társadalmi- és szakmai elvárás a hosszútávon kiszámítható lakásépítési-otthonteremtési program, jogos elvárás, hogy a négy parlamenti párt által egyaránt támogatott konstrukciók legyenek. A lakásépítő cégek hitüket- és piacuk 60%-át elvesztett vállalkozói réteggé váltak.  Ausztria, Csehország és Németország a lakás előtakarékosságot és felújításokat ösztönző programjai rendkívül sikeresek, melyeknek az építési piacra is kedvező hatása van.
• A recesszió elfedi az építőipari szakképzés és továbbképzés problémáit. Az építési vállalkozói feladat jelentős részének gazdasági kamarákhoz való átkerülésétől sokat remél.
• Az építési, hatósági eljárások további egyszerűsítése elengedhetetlen. Erre az ÉVOSZ- és társszervezetek rengeteg javaslatot tette, kérdés, hogy a jogalkotó mihez kezd ezekkel a javaslatokkal. Egyenlőre az látszik, hogy több minisztériumban fölösleges párhuzamosságok mellett, esetenként koordinálatlanul, nagyszámú bizottságokban folyik a szakértői munka.

 

A súlyos problémák ellenére az elmúlt egy évben is számos létesítménnyel gazdagodott az ország, amire méltán büszke az építőipari szakma. A nagy létesítmények közül kiemelhetjük az új Tiszai hidat Szegednél, az M43-as autópálya közelmúltban átadott szakaszát, a Pécsi Kulturális Főváros új létesítményeit, a Liszt Ferenc repülőtéri új utas terminált, a természeti katasztrófák helyén végzett gyors, áldozatos munkákat.

2011. június 2.
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)
www.evosz.hu