I. HKVSZ KONFERENCIA ÉS KIÁLLÍTÁS
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
A HŰTŐ-, LÉGKONDICIONÁLÓ- és HŐSZIVATTYÚ (HLH) ÁGAZAT SZOLGÁLATÁBAN
Az emberiség életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és belátható időn belül kimerülő készleteik miatt nem alkalmasak arra, hogy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve.
A megújuló energiaforrás természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Ezek olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek.
Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő, vagy komforthűtés előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.
A megújuló energia nem új találmány. Évszázadokon át úgy tervezték az épületeket, hogy felfogják a nap melegét, fát használtak a fűtésre és a főzésre, szélenergiával működtették a malmokat, vitorláshajók szolgáltatták a transzport-transzfer folyamatokat. A modernkor technikai eszközeit felhasználva ismét hasznosíthatóvá válnak ezek a megújuló energiaforrások.
Globálisan elmondható, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások. Vállalkozási és lakossági szinten pedig az energia költségek csökkentésére irányuló törekvés teszi szükségessé a megújuló energiák hasznosítását.
Ezzel szemben az igen magas beruházási költségek, az egyes fosszilis energiahordozók ártámogatási rendszere, illetve a fogyasztói csoportok fenntartásos véleménye egyelőre hátrányosan befolyásolja az alternatív energiaforrások alkalmazásának terjedési folyamatát. A megújuló természeti erőforrásokat hasznosító technológiák népszerűsítése így csak állami támogatással valósítható meg.
A megújuló energiák hasznosítása lakossági szinten
A megújuló energiaforrások során az előállított energiát fűtésre, hűtésre, használati melegvíz termelésre, illetve elektromos árammal működő berendezések üzemeltetésére lehet hasznosítani épületléptékben.
A konferencia célja a megújuló energiaforrások népszerűsítése, az elérhető támogatások keretfeltételeinek megismertetése, az alternatív energia előnyeinek ismertetése, a beruházás megtérülésének bemutatása.
Várjuk jelentkezésüket előadónak, kiállítónak, hallgatónak.
A konferencia programját és további információt figyelemmel kísérheti a HKVSZ honlapján: www.hkvsz.hu
A globális klímaváltozás korlátozásának eszköze a megújuló energiaforrások részarányának növelése, főként azoké, amelyek nyomán nem keletkezik üvegházgáz.
A szél- és napenergia az egyik leggyorsabb ütemben növekvő forrása az elektromos energiának. Az energiaforráshoz kapcsolódó, korábban még elég magas fajlagos költségek folyamatosan csökkennek.
A bioenergia, ideértve annak hagyományos (tűzifa, terméshulladék, stb.) és ipari jellegű (bioüzemanyag) formáját, egyre nagyobb teret szakít a világ energiatermelésében. Ezek az energiahordozók mind széntartalmúak. Ezért a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából csak akkor tekinthetők semlegesnek, a kibocsátást nem növelik tovább, sőt, ha az e célra telepített energiaültetvények legalább annyi szén-dioxidot elnyelnek, mint amennyi ezen anyagok elégetésekor a levegőbe kerül.
A közelmúltban bekövetkezett súlyos atomerőmű balesetek miatt ismét előtérbe került a víz, mint energiahordozó. Azonban az energia kinyerésének és a felhasználás helyéig juttatásának a költségei nagyon helyfüggőek.A geotermikus energia szintén egyre népszerűbb, akár lakossági szinten is, hasznosítására számtalan lehetőség adódik. Ipari méretekben a felszín alatti forró vízből és gőzből nyert energia előállítási költségei versenyképesek a fosszilis energiafajtákéval (pl. Izland).
A konferencia előzetes programja:
2011. október 4. (kedd)
| 1000-1300 | Szakmai kirándulás: Várvölgy |
| 1300-1400 | Ebéd |
| 1400 | Megújuló energiaforrások szerepe, oktatás |
| 1600 | Szélenergia |
| 1700 | Autonóm (passzív) házak |
| 1900 | Vacsora |
2011. október 5. (szerda)
| 900 | Hőszivattyúk alkalmazása a hazai gyakorlatban |
| 1100 | Napenergia |
| 1300 | Ebéd |
| 1400 | Biomassza, biogáz |
| 1600 | Kutatás+Fejlesztés, a szakma jövőképe |
Körlevél és jelentkezési lap letöltése
Részletes programtervezet letöltése
