ÉPÜLETGÉPÉSZ KÉPZÉS DEBRECENBEN
A tanszék rövid története:
A Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Karán húsz évvel ezelőtt, az 1987/88-as tanév szeptemberében alakult meg az akkor még Ybl Miklós Műszaki Főiskolán az Épületgépészeti Tanszék Dr. Vágó László főiskolai tanár vezetésével. Az ő vezetői tapasztalata, diplomáciai érzéke, de mindenek előtt kiváló pedagógusi alkata ma is példa lehet valamennyi oktató kolléga számára. Méltó utódja volt Ludvig István, aki kiváló tervezői, oktatói múlttal rendelkezett, alapos szakmai tudással, hatalmas munkabírással látta el a feladatát. Ezek az évek az elmélyült szakmai munka évei voltak, melyeknek eredményeire bizton lehetett alapozni. Rövid átmeneti időszakban tanszékvezetői feladatot látott el Dr. Horváth Róbert, és Dr. Majoros Imre. 1994-ben vette át Dr. Homonnay Györgyné dr. a tanszék vezetését. Ő akkor már régóta a hazai és a nemzetközi szakmai közélet elismert, aktív szereplője volt. Magas szintű szakmai és tudományos munkájával a Műszaki Főiskolai Kar Épületgépészeti Tanszékének országos elismertséget szerzett. Hazai és nemzetközi kapcsolatait az oktatás, a tanszék illetve a kollégák szakmai fejlődésének szolgálatába állította. Fáradhatatlanul dolgozott az épületgépész szakma fejlődéséért. 2000 júliusától, a Debreceni Egyetem megalakulásától a vettem át a tanszék vezetését és jelenleg is ebben a minőségben tevékenykedem, munkában követve elődeimet, megtartva és fejlesztve az általuk létrehozott hagyományokat, ápolva az ipari kapcsolatokat, folyamatosan az oktatás színvonalának fejlesztésén munkálkodva. A konzorciumban alapított új MSc szak, a Létesítménymérnöki szak indítását előkészítettem a karon, és az országban elsőként 2008 szeptemberében Debrecenben meghirdetésre is került, és a megengedett maximális 25 fő létszámmal megkezdtük az oktatást.
Az elmúlt években az oktatók tollából jegyzetek, szakkönyvek, értékes szakcikkek, tanulmányok születtek. Műhelyeket, laborokat épültettünk, ezeket folyamatosan fejlesztettük, csakúgy, mint a tantervet, és a tanszék által oktatott tantárgyakat. Számos pályázatban közreműködtünk. Több szakmai céggel együttműködésünket szerződéssel pecsételtük meg. Szorosan együttműködünk számos külföldi és hazai felsőfokú társintézménnyel. Posztgraduális képzés keretén belül kétéves Gázszakmérnöki, és Épületgépész szakmérnöki képzéseket indítottunk. Kidolgozásra, és meghirdetésre került az egyéves Létesítményenergetikai szakmérnöki képzés.
14 év óta évente megrendezzük az "Épületgépészeti és Gépészeti szakmai napokat". Ezen Kelet-magyarország műszaki életében rangossá vált rendezvényen közel 80 kiállító mutatja be az általuk gyártott vagy forgalmazott termékeket. A kiállítással egyidőben tudományos konferenciát is szervezünk, amelyen lehetőséget biztosítunk a műszaki doktori iskolák PhD hallgatóinak is, hogy új kutatási eredményeikről beszámoljanak.
Több munkatársunk fontos szerepet tölt be tudományos egyesületekben, mérnöki kamarában, nemzetközi kutató csoportban, illetve aktívan közreműködnek szakcikkek, PhD dolgozatok lektorálásában, munkájukat a szakma különböző díjjal ismerte el.
Képzéseink, amelyek az épületgépész mérnökképzéshez köthetők:
BSc képzés:
Gépészmérnöki szak, Épületgépész szakirányon 3,5 éves képzés indult 2005 őszén. A képzést nappali és levelező tagozaton indítottuk.
Az épületek technikai felszerelésének szakmai feladatai javarészt az épületgépészet szakterület körébe tartoznak. A klasszikus épületgépészet az ember komfort és higiéniás igényeit szolgáló gépészeti rendszerek összessége. A szakterület tartalmát a több mint fél évszázados gyakorlat egyértelműen kijelölte, amely lényegében a vízellátás, használati melegvízellátás, csatornázás, fűtés, szellőzés, klímatizálás, gázellátás, szociálhigiéniai rendszerek témaköreit fogja át. Ezek a technikai rendszerek a szakterület fejlődése következtében jelentősen változtak, és ezt még inkább elősegítették a technikai fejlődés egészében végbement változások. Ezek között példaként lehet említeni az egyre nagyobb sűrűségű energiahordozók alkalmazását, a közszolgálati hálózatok elterjedését, a szabályozó elektronikai rendszerek megjelenését, a környezetvédelemmel kapcsolatos fokozott követelményeket, stb.
Az önálló épületgépészeti oktatás az elmúlt években ünnepelte létrejöttének fél évszázados jubileumát. Egy klasszikus tudomány esetén egy félévszázados időtartam nem jelentős, de egy olyan új szakterület, mely a mindennapi életünkkel szorosan összefüggő technikai-technológiai fejlődés szerves része, a lehetőségek, és a követelmények tekintetében jelentős elvárásokat támaszt a mérnökökkel szemben. Az új épületgépészeti rendszerek tervezése, beüzemelése, üzemeltetése egyre kvalifikáltabb szakembereket, mérnököket kíván. A BSc-vel rendelkezők, a megfelelő számú kreditek és szakmai évek birtokában tervezői jogosultságot is megszerezhetik. A végzettek elhelyezkedhetnek mérnökként a kereskedelemben, épületgépész rendszerek kivitelezésében, üzemeltetésében is.
MSc képzés:
Létesítménymérnök 2 éves képzést 2008 őszén indítottuk, csak nappali tagozaton. 2009 szeptemberében indítjuk újra nagyobb hallgatói keretszámmal, nem csak nappali, de levelező tagozaton is.
Három egyetem, a Szent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar (Dr. Barótfi István), a Pécsi Tudományegyetem, Pollack Mihály Műszaki Kar (Dr.Magyar Zoltán), a Debreceni Egyetem AMTC Műszaki Főiskolai Kar (Halász Györgyné Dr.) konzorciumban 2006-ban megalapította az új szakot.
Az új szak alapításával olyan mérnökök képzése a cél, akik ismerik egy létesítmény megalkotásának és fizikai élettartamának összes fázisát, beleértve a létesítést, beüzemelést, fenntartást, üzemeltetést, felújítást. Követelmény továbbá, hogy széles spektrumú ismeretekkel rendelkeznek az épület rendszereiről, azok egyes elemeiről és úgy tudják kezelni a létesítményt, mint egy kiterjedt, integrált rendszert.
Ma egyre több korszerű, magas műszaki, technikai színvonalú, nagy létesítmény épül: hűtött-fűtött lakóépületek, intelligens irodaépületek, uszodák, bevásárlóközpontok, stb. Az ipar is egyre újabb speciális gyártóhelyeket követel, például a mikroelektrotechnika vagy a biotechnológia speciális tisztasági követelményeit csak nagyon igényes légtechnikai rendszerekkel lehet kielégíteni.
Egyre szorosabb az épületek alrendszereinek kapcsolata, azok egymásra hatása is, hogy csak a szerkezettemperálást, vagy a fotovoltaikus kéthéjú tetőt, mint néhány kiragadott példát említsünk.
A tervezett képzés indítását az is indokolja, hogy a nagy tervező intézetek megszűnésével, egyre kevesebb az olyan állandó tervezői teamek száma, ahol valamennyi szakterület képviselve van. Az önállóan működő kisebb tervezői csoportok egy-egy nagyobb projekt létesítésére alkalmi teameket alkotnak, és a specialisták mellett szükség van az alrendszerek egymásra hatását alaposabban ismerő, a változtatások hatását rendszerszinten végiggondolni és korrektül kezelni képes létesítménymérnök közreműködésére.
A létesítménymérnök dolgozhat, mint tanácsadó mérnök, kivitelező mérnök, létesítmény menedzser, koordinálhatja egy létesítmény életét születéstől, a karbantartáson és felújításon át akár a bontásig. Míg az objektum tervezésénél, kivitelezésénél koordinátori szerepet tölt be, rendszertervezőként képes lesz a létesítmények beüzemelésének megtervezésére és az üzemeltetés optimalizálására, a létesítmény diagnosztikai vizsgálatára.
Szakmérnöki képzés:
2009-es tanévre hirdettük meg először a Létesítményenergetikai szakmérnöki képzést.
MMK kötelező és szabadon választható oktatásában aktívan részt veszünk.
Képzéseinkről, az érvényes tantervekről, felvételi feltételekről a www.mfk.unideb.hu honlapon a szükséges információkat megtalálhatják.
Halász Györgyné PhD
Épületgépészeti Tanszék vezetője
főiskolai tanár
