ÉPÜLETGÉPÉSZET OKTATÁS A SZENT ISTVÁN EGYETEMEN
Az utóbbi évek felsőoktatási változásai alapvetően két területen jelentkeztek:
Ezek a változások olyan mértékben megváltoztatták a korábban megváltozhatatlannak gondolt felsőoktatást, hogy ma már az aktuális helyzet ismerete is számos újdonsággal szolgál az érdeklődők, de az oktatásban dolgozók számára is. A leginkább érintettek talán azok a fiatalok, akik jövőjük tervezéséhez informálódni szeretnének a különböző lehetőségekről, de a szüleik véleményére nem nagyon hagyatkozhatnak, hiszen a szülők korábban volt egyeteme ma már nem az az egyetem, vagy nem azokat a szakokat oktatják melyről a szülők gyermekeik felneveléséhez ismereteiket szerezték, és diplomájukat kapták, vagy ismerőseiktől információt kaphatnak. Anélkül, hogy e változás szükségességét, vagy célszerűségét értékelnénk, a jelenlegi helyzet rövid bemutatására szorítkozunk.
A Szent István Egyetem hat egyetem ill. főiskola integrációjaként jött létre, és jelenleg hat kara van. A karok közül az egyik a Gépészmérnöki Kar hat intézettel. Az intézetek közül a Környezetipari Rendszerek Intézetének egyik tanszéke az Épületgépészet, Létesítménymérnöki és Környezettechnika Tanszék.
A Gépészmérnöki Karon jelenleg kifutóban levő egyetemi szakok helyébe a bolognai folyamat hazai lendületével folyamatosan megalapításra és indításra kerültek az alap- és mester-szakok.
A karon a kifutó egyetemi szakokon kívül jelenleg a következő alapszakokon van képzés:
Az alapszakokon folyó képzés első végzősei a 2008/09 tanév második félévében végeznek először.
Az alapképzés elindulásával megkezdődött a mesterszakok alapítása és indításának előkészítése. A kar jelenleg két mesterszak indításának engedélyével rendelkezik:
A mesterszakok indítására elsőként a 2008/2009 tanév második félévében került sor.
Az épületgépészet oktatása az alapképzésben
A SZIE Gépészmérnöki Karán az épületgépészet oktatása sajátos a hazai felsőoktatásban. A gépészmérnökök és a mezőgazdasági gépészmérnökök számára az épületgépészet tantárgy kötelező tárgy, így az itt végző hallgatók - eltérően más egyetemek gépészmérnökeitől - megismerkednek az épületgépészettel. Az ismerkedés a rendelkezésre álló oktatási keretek között történik. A hőtan valamint az áramlástan után egy féléven keresztül heti 2 óra előadás, és 2 óra gyakorlat kiméretben folyik az épületgépészet oktatása. Ez a lehetőség meghatározza az épületgépészet oktatásának mélységét, de ez teljesen összhangban van azzal a célkitűzéssel, mely a tantárgy tanrendbe való beépítésének indoka volt.
A gépészmérnöknek az épületgépészet területén olyan ismeretekkel kell rendelkeznie, hogy
A tananyag a célkitűzéseknek megfelelően épül fel és az eddigi tapasztalatok szerint a sikeres vizsga után az ismeretanyaguk megfelel az elvárásoknak. A bolognai rendszer lényegéből adódóan a hallgatók szabadon átjárhatnak a különböző felsőoktatási intézményekbe, így lehetővé válik számukra, hogy más felsőoktatási intézményben a gépészmérnöki szak épületgépészeti szakirányt válasszák és az épületgépészet mélységeiből dokumentumot is szerezzenek. (Ez a lehetőség a korábbi rendszerben a SZIE Gépészmérnöki Kara és a DE Műszaki Főiskolai Kara között szerződésben volt rendezve és az érdeklődők vendéghallgatóként lettek épületgépészek)
A gépészmérnöki alapszak szakirányain még más épületgépészeti tárgyakat is elsajátíthatnak a hallgatók, így Fűtés- és klímatechnika, Tüzeléstechnika, Levegőtisztaságvédelem, Épületenergetika, stb. és a felsoroltak mellett még fakultatív tárgyak között is több épületgépészeti, vagy épületgépészethez használható tantárgy található, mint pl.: Épületfizika, Szolártechnika, stb.. A különböző épületgépészeti tárgyak azonban nem az épületgépészet szakmai struktúrája szerint kerülnek oktatásra, hanem alapvetően a szakirány céljai határozzák meg a tárgyak tartalmát és kiméretét. Az épületgépészeti ismeretek szempontjából leginkább meghatározóak a tanszék által koordinált szakirányok, melyek a gépészmérnöki alapszakon. A Környezettechnika szakirány és a Létesítményüzemeltető szakirány. A létesítményüzemeltető szakirány tárgyait az 1. táblázatban példaként bemutatjuk.
1. táblázat Létesítmény-üzemeltető szakirány tantárgyai
| Tantárgyak | Félév | ||
1 |
2 |
3 |
|
Építészet |
2/0/g/3 |
|
|
Építőanyagok |
2/1/k/2 |
|
|
Épület- és tartószerkezetek |
2/1/k/3 |
|
|
Víz, gáz, csatornázás |
2/0/g/2 |
|
|
Épületfizika |
|
1/2/g/3 |
|
Tüzeléstechnika |
|
3/0/k/3 |
|
Fűtés és klímatechnika |
|
2/2/g/4 |
|
Építéstechnológia |
|
3/1/g/4 |
|
Építőipari gépek |
|
2/0/k/2 |
|
Épületenergetika |
|
|
2/1/g/3 |
Épületinformatika |
|
|
3/1/k/4 |
Létesítményüzemeltetés |
|
|
3/1/k/4 |
Háztartástechnika |
|
|
2/1/k/3 |
Zaj és rezgésvédelem |
|
|
2/0/k/2 |
Heti óraszám/heti gyakorlati óraszám/követelmény/kredit
k-kollokvium, g-gyakorlat, a-aláírás
Az épületgépészet oktatása a mesterképzésben
A karon induló mesterképzések közül a gépészmérnöki szakon csak a környezetipari mérnök szakirányon van épületgépészettel kapcsolatos tárgy. Ez azért alakult így, mert az általános ismeretek körében tanított épületgépészet további ismeretbővítése a mester szakon vagy új mesterszakot, vagy a gépészmérnöki szakon belül önálló szakirányt igényelne. Úgy gondoltuk, hogy az épületgépészet szakterület hagyományainak megfelelő szakmai képzéstől eltérő, a kar adottságaihoz jobban illeszkedő szakmai területen folytatunk képzést, és ez lett a Létesítménymérnöki szakterület. E meggondolás alapján alapítottuk (konzorciumban a Debreceni Egyetemmel és a Pécsi Egyetemmel) a Létesítménymérnöki mesterszakot, melynek súlyponti ismeretanyaga az épületek gépészeti berendezéseinek üzemeltetése (Egy korábbi felmérés szerint az épületgépészek több mint fele ma is az üzemeltetés területén dolgozik.) és a gépészmérnöki mesterszakon pedig a Létesítményüzemeltető szakirányt. A szakirány tantárgyait a 2. táblázat mutatja.
2. táblázat Létesítménymérnöki szakirány tantárgyai
| Tantárgy | Félév | |||
1 |
2 |
3 |
4 |
|
Komplex mérnöki tevékenység |
|
2/1/k/3 |
|
|
Építészet |
|
1/1/k/3 |
|
|
Építéstechnológiák |
|
2/1/g/2 |
|
|
Projekt feladat (Létesítmény-üzemeltetési tervezés) |
|
|
2/3/k/5 |
|
Épületvillamosság |
|
|
2/1/f/3 |
|
Épületenergetika |
|
|
2/1/f/3 |
|
Közművek |
|
|
2/1/k/2 |
|
Építő anyagok |
|
1/2/g/2 |
|
|
Épületgépészeti rendszerek |
|
|
2/1/k/3 |
|
Létesítmény-informatika |
|
|
2/1/k/4 |
|
Diplomamunka |
|
|
|
0/25/a/30 |
Heti óraszám/heti gyakorlati óraszám/követelmény/kredit
k-kollokvium, g-gyakorlat, a-aláírás
A szakirány tantárgyainak tartalmi kialakításánál a célok azonosak voltak, mint a létesítménymérnöki mesterszak esetén, de miután más tantárgyi környezetben, más előtanulmányokra épülnek, így kisebb kiméretben kellett az azonos célt elérni.
Tisztában vagyunk azzal, hogy a szakokkal, illetve szakirányokkal kapcsolatos elképzelések helyességét a gyakorlatnak kell igazolni és minden igyekezet ellenére valószínűleg még hosszú ideig kell a tapasztalatok alapján a képzést korrigálni. Így ez az ismertető, inkább az elképzeléseket, mint a biztos eredményeket kívánta dokumentálni, és végképpen nem volt szándék annak kizárása, hogy más, ennél esetleg jobb megoldások is vannak. Ennek eldöntéséhez azonban még biztosan hosszú éveket kell várni, addig pedig nincs más feladatunk mint szakadatlanul azon munkálkodni, hogy a képzés ezen a szak/tudomány területen minél jobban feleljen meg az elvárásoknak.
